T�rpe-brahma

Sz�rmaz�si helye:

Anglia

Eredete:

Az els� nagym�ret� brahm�k megjelen�se ut�n m�r nem sokkal, 1870-ben kifejlesztett�k a t�rpe-brahm�kat is Angli�ban. Kezdetben azzal pr�b�lkoztak, hogy a kisn�v�s� brahm�kat teny�sztett�k tov�bb, de ez nem j�rt sikerrel. Entwisle, egy angol teny�szt� aki p�ld�tlan sz�m� t�rpe ty�kfajta "b�lcs�j�t ringatta". V�g�l eredm�nyesen k�s�rletezett aseel-ty�kokkal, t�rpe cochinok �s l�btollas t�rpe ty�kok keresztez�s�vel. A k�s�bbiek sor�n m�g chab�kkal is p�roztatt�k. Az els� p�ld�nyok m�r 1887-ben �tker�ltek Eur�p�ba �s Amerik�ba. A fajta hamarosan t�bb orsz�gban is nagy n�pszer�s�gre tett szert.

Megjelen�s:

Nagy testv�reihez hasonl�an a t�rpe-brahm�k is �ri�snak sz�m�tanak a maguk nem�ben. Egy brahma "ty�kocska" 1200 grammot nyom, teh�t nagyj�b�l ugyanannyit, mint egy "nagytermet�" rajzolatos hamburgi ty�k. Kisug�rz�ssal rendelkez� madarak. A fajt�ra k�z�pmagas �ll�s illetve t�mzsi sz�les testfel�p�t�s jellemz�. Az ut�bbit m�gjobban kihangs�lyozza a t�m�tt d�s tollazat. A h�t el�gg� r�vid, t�r�s n�lk�l megy �t a farokba. A farok el�gg� magasan hordott, r�vid �s j�r�szt sz�tterjesztett. A kakasok f�- �s mell�ksarl�tollai sz�lesek, lekerek�tettek, a farok tollakat teljesen befedik. A d�s tollazatnak k�sz�nhet�en a nyak vastagnak �s r�vidnek t�nik, de az�rt el�kel�en g�rb�lt. A fej a kisebbek k�z�l val�, de kerek �s sz�les. A sz�les kopony�junk a szem f�l� ny�lik, �gymond szem�ld�k�t k�pezve. A taraj h�rom red�b�l �p�l fel, a f�llebenyek pirosak, a szemek v�r�sbarn�k. A t�rpe-brahm�k l�ba s�rga, s�r�en tollazott. M�g a l�bfejek is teljesen tollal fedettek.

Sz�nek �s jellemz� mint�zatok:

A fajt�t t�bbszeg�lyes, t�bbszeg�lyes ez�stfogoly, t�bbszeg�lyes k�kfogoly, kolumbi�n, bors�rga-kolumbi�n, k�kmint�s kolumbi�n, k�kmint�s bors�rga-kolumbi�n, ny�rfa sz�n�, bors�rga �s feh�r v�ltozatokban tartj�k.

Tulajdons�gok:

A t�rpe-brahm�k eg�szen n�pszer�ek, kezd�k sz�m�ra is aj�nlottak. A toj�k kiv�l� kotl�sok, a csib�k felnevel�se sem okoz rendszerint gondot. Ugyanakkor a toj�k gyakran k�s�bb kezdik a toj�srak�st, �s a teljes kifejletts�g el�r�se is tov�bb tart, mint m�s fajt�kn�l. A t�rpe-brahm�k nagyon szel�dek �s j�mborak, k�nnyen kezess� v�lnak. Nem igaz�n v�gynak a r�pk�d�sre, ez�rt nyugodtan tarthatjuk �ket egy viszonylag alacsonyabb ker�t�sen bel�l is: 60 cm-es �ltal�ban m�r megteszi. A kakasok rendszerint szint�n bar�ts�gosak, ritk�n agressz�vek. A ki�ll�t�sokra sz�nt p�ld�nyokat tiszta, fedett kifut�n kell tartani, hogy a l�btollazat ne koszol�djon, rong�l�djon. �ltal�ban a ki�ll�t�s el�tt sort kell ker�teni egy alapos mos�sra. J�mbor term�szet�k �s j� �tv�gyuk miatt a t�rpe-brahm�k k�nnyen h�z�snak indulnak. Takarm�nyoz�sukat ez�rt adagolva kell megoldani, �gyelve arrra, hogy ne legyen lehet�s�g�k eg�sz nap t�pl�lkozni.

K�l�nlegess�gek:

A fajta sz�les koponyaform�j�t ink�bb tekinthetj�k elm�letinek, mint �ltal�nosan el�fordul�nak. Val�j�ban ez a legt�bb sz�nv�ltozatn�l nem tal�lhat� meg, csak a ny�rfasz�n� �s a kolumbi�n mint�zat� egyedekn�l. Az �sszes t�bbi sz�nv�ltozat k�pvisel�ire hossz�, keskeny fej a jellemz�.